Köszöntő

Tisztelt Olvasó!

Nekünk, magyaroknak az idei esztendő nemcsak a nemzeti emlékezés, hanem az összetartozás esztendeje is. Nem feledve a száz évvel ezelőtti történelmi tragédiát, napjainkban erőt meríthetünk abból, hogy mint állam és nemzet erősebbnek bizonyultunk azoknál, akik szét akartak szakítani bennünket. Előre tekintve a jövőbe, ilyenkor nyárutón, kora ősszel, a szőlő érésekor ott visszhangoznak bennünk Márai Sándor örök érvényű szavai, melyek szerint „szüretkor mindig olyan Magyarország, mintha Vörösmarty írta volna versbe: komoly, férfias, s ugyanakkor ábrándos, megengesztelt és reménykedő”.

Az Országház Bora elnevezésű borkiválasztás negyedik esztendeje hivatott a Kárpát-medence legkiválóbb fehér, vörös és immáron rozé borait megnevezni. Változó világunkban egy ország, egy nemzet versenyképessége a megújulási erejében rejlik. A magyar bortermelés ezt az erőt példázza: az évszázados hagyományok tiszteletben tartása mellett képes volt az állandó megújulásra, példáját adva a múltat, a jelent és a jövőt összefogó szerves fejlődésnek.

Bormustránk ennek az időtállóságnak, megújulási képességnek és minőségnek a támogatója és hirdetője. A díjnyertes borok a magyar törvényhozás otthonában, a reprezentáció részeként méltó módon képviselik borkultúránkat, ezzel is hozzájárulva nemzetünk önbecsülésének és országunk hírnevének növeléséhez.

A magyar bor összeköt bennünket egymással és más nemzetekkel, a nagyvilággal.

Kövér László
az Országgyűlés elnöke

Az Országház Bora története

Magyarország nemzeti és nemzetközi arculatának évszázadok óta fontos pillére a jó hírű magyar bor. Az Országház Bora pályázat célja kiválasztani azokat a kiemelten jó minőségű borokat, melyek reprezentációs alkalmakkor a magyar Országgyűlést képviselik.
A borkiválasztáson a minőségi kritériumoknak megfelelve minden olyan borászat indulhat, amely a magyar bortermelés tradícióit tartja szem előtt, illetve a történelmi magyar borvidéken működik. Az Országgyűlés ezzel a gesztussal is meg kívánja erősíteni az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásában foglaltakat. A bormustrán a bortermelők mindazon palackozott minőségi és különleges minőségű borai vehetnek részt, melyek a hazai előírásoknak megfelelnek, és Magyarországon kereskedelmi forgalomba kerültek.

A meghirdetett fajtabor és házasítás kategóriák a következők: olaszrizling (száraz), furmint és furmint alapú házasítás (száraz), egyéb fehérbor (száraz) – hárslevelű, juhfark, kéknyelű, ezerjó fajtákból –, kékfrankos (száraz), bikavér (száraz), cabernet franc (száraz), kadarka (száraz), tokaji aszú.

2017-ben az első, hagyományteremtő bormustrán 13 történelmi magyar borvidék képviseltette magát, illetve egy nevezés érkezett Arad-hegyaljáról is. A meghirdetett nyolc kategóriában 81 pincészet összesen 147 palackkal pályázott. Az Országház Bora 2018-as megmérettetésen pedig hazánk 17 borvidékének 90 pincészete összesen 160 palack borral vett részt. Az Országház Bora 2019 megtisztelő cím elnyeréséért folytatott versenyen összesen 19 hazai és 2 határon túli történelmi magyar borvidék 113 borászata 203 tétellel vett részt.

A fődíjat a főrendiházi társalgóban látható szőlőművelés szoborcsoport egyik nőalakjáról mintázták. A Zsolnay Vilmos műhelyében készült háromalakos kompozíció nem véletlenül került ilyen kiemelt helyre. Steindl Imre a magyar borkultúra fontosságára kívánta ezzel felhívni a képviselők figyelmét. Ők pedig tették a dolgukat, aminek köszönhetően a magyar törvényhozás és a honi szőlészet-borászat a modern Magyarországon szorosan összekapcsolódott, és ezt a köteléket még a diktatúrák sötét korszakai sem tudták elvágni.

Az Országgyűlés elnöke ezzel a díjjal kívánja megtisztelni mindazokat a borászokat, akik kitűnő boraikkal elnyerik e jeles elismerést.

Törvényi háttér

A XIX. század folyamán két olyan törvényt hozott a magyar Országgyűlés, amely lefektette a hagyományos bortermelés jogi alapjait. Az 1893. évi XXIII. törvény az első olyan szabályozás volt, amelyben az állam védte meg a magyar borászok érdekeit a borhamisítókkal szemben. Ezt követően az 1894. évi XII. törvénycikk által jött létre a hegyközségek országos hatáskörű szervezete, amely a magyarországi minőségi bortermelés nélkülözhetetlen alapja lett. A magyar törvényhozás ezekkel a jogi szabályozásokkal a hazai borkultúrát szilárdította meg.