Köszöntő

Tisztelt Olvasó!

 A magyar bortermelő lelki alkata című történelmi tanulmányában Szekfű Gyula pont egy évszázada emlékeztetett arra, hogy a magyar szőlőtermesztésnek és bortermelésnek a múltban gyökerező mély beágyazódottsága következtében nemcsak egy materiális oldala létezik, hanem egyben lelki tényezőkre visszavezethető történelmi múltja is van.

Országházi bormustránk a jelennek és a jövőnek szólva ezért igyekszik évről évre figyelmeztetni minket eleink intő szavaira, de egyben ösztönzője is akar lenni a minőségi bortermelésnek, bátorítója  kíván lenni a magyar borászoknak a bel- és külföldi borkereskedés  mindig változó útjain.

Ezek a célok vezettek  minket akkor, amikor több mint fél évtizede, 2017-ben útjára indítottuk Az Országház Bora elnevezésű borversenyt. A rendezvény sikerét mutatja, hogy eddig ötvenegy világszínvonalú magyar bor érdemelte ki az első helyet, bizonyságát adva annak, hogy  borászaink teljesítménye kiemelkedő.

Mi, magyarok, ezért nemcsak az Országház épületére, hanem immár annak remek  borára is büszkék lehetünk, amelyet jó szívvel ajánlunk  minden borkedvelő ember figyelmébe.

Kövér László
az Országgyűlés elnöke

Az Országház Bora története

Magyarország nemzeti és nemzetközi arculatának évszázadok óta fontos pillére a jó hírű magyar bor. Az Országház Bora pályázat célja kiválasztani azokat a kiemelten jó minőségű borokat, melyek reprezentációs alkalmakkor a magyar Országgyűlést képviselik.
Az Országház Bora 2017 borkiválasztás néhány kategórianyertes bora az Országház épülete előttA borkiválasztáson a minőségi kritériumoknak megfelelve minden olyan borászat indulhat, amely a magyar bortermelés tradícióit tartja szem előtt, illetve a történelmi magyar borvidéken működik. Az Országgyűlés ezzel a gesztussal is meg kívánja erősíteni az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásában foglaltakat. A bormustrán a bortermelők mindazon palackozott minőségi és különleges minőségű borai vehetnek részt, melyek a hazai előírásoknak megfelelnek, és Magyarországon kereskedelmi forgalomba kerültek.

A meghirdetett fajtabor és házasítás kategóriák a következők: olaszrizling (száraz), furmint és furmint alapú házasítás (száraz), egyéb fehérbor (száraz) – hárslevelű, juhfark, kéknyelű, ezerjó fajtákból –, rozé, kékfrankos (száraz), bikavér (száraz), cabernet franc (száraz), kadarka (száraz), tokaji aszú.

2017-ben az első, hagyományteremtő bormustrán 13 történelmi magyar borvidék képviseltette magát, illetve egy nevezés érkezett Arad-hegyaljáról is. A meghirdetett nyolc kategóriában 81 pincészet összesen 147 palackkal pályázott. Az Országház Bora 2018-as megmérettetésen pedig hazánk 17 borvidékének 90 pincészete összesen 160 palack borral vett részt. Az Országház Bora 2019 megtisztelő cím elnyeréséért folytatott versenyen összesen 19 hazai és 2 határon túli történelmi magyar borvidék 113 borászata 203 tétellel vett részt. 2020-ban 18 magyar borvidék 103 borászata 231 tétellel nevezett. 2021-ben 19 magyar borvidék 93 borászata 218 tétellel vett részt, 2022-ben pedig 19 magyarországi borvidék összesen 89 borászata 181 borral képviseltette magát.

Az Országház Bora kategórianyertes borászatainak fődíja, a Zsolnay pirogránit szobor, melyet a főrendiházi társalgóban látható szőlőművelés szoborcsoport egyik nőalakjáról mintáztak.A fődíjat a főrendiházi társalgóban látható szőlőművelés szoborcsoport egyik nőalakjáról mintázták. A Zsolnay Vilmos műhelyében készült háromalakos kompozíció nem véletlenül került ilyen kiemelt helyre. Steindl Imre a magyar borkultúra fontosságára kívánta ezzel felhívni a képviselők figyelmét. Ők pedig tették a dolgukat, aminek köszönhetően a magyar törvényhozás és a honi szőlészet-borászat a modern Magyarországon szorosan összekapcsolódott, és ezt a köteléket még a diktatúrák sötét korszakai sem tudták elvágni.

Az Országgyűlés elnöke ezzel a díjjal kívánja megtisztelni mindazokat a borászokat, akik kitűnő boraikkal elnyerik e jeles elismerést.

Törvényi háttér

A XIX. század folyamán két olyan törvényt hozott a magyar Országgyűlés, amely lefektette a hagyományos bortermelés jogi alapjait. Az 1893. évi XXIII. törvény az első olyan szabályozás volt, amelyben az állam védte meg a magyar borászok érdekeit a borhamisítókkal szemben. Ezt követően az 1894. évi XII. törvénycikk által jött létre a hegyközségek országos hatáskörű szervezete, amely a magyarországi minőségi bortermelés nélkülözhetetlen alapja lett. A magyar törvényhozás ezekkel a jogi szabályozásokkal a hazai borkultúrát szilárdította meg.
 

Borvidékek az 1893. évi bortörvény szerint