Köszöntő

Tisztelt Olvasó!

Idén, Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulóján a szabadság költőjére és forradalmárára emlékezik az ország és a nemzet. Arra, aki – mint többen a reformkor nagyjai közül – költeményeiben oly sokszor utal a borra. Nem  véletlenül.

A magyar lélek, a magyar kultúra és hagyomány – a honfoglalástól a viharos évszázadokon át egészen jelenünk megannyi kihívásainak pillanatáig – a bort és a borkultúrát a magyar vendégszeretet és áldozatkészség jelképeként s egyben az ősi szabadság iránti akarat egyik megtestesítőjeként tartja számon.

A mögöttünk hagyott években Az Országház Bora előbb megtalálta, majd meg is állta helyét a hagyományokban gyökerező borkultúrát népszerűsítő magas színvonalú rendezvények sorában, amit a nevezések száma, illetve számos hazai és nemzetközi visszajelzés is alátámaszt.

Kitűzött céljainkon már csak ezért sem változtathatunk. Bormustránk továbbra is a minőségi magyar bortermelés zászlóvivőjeként  kíván esélyt és otthont adni történelmi borvidékeink és az áldozatos munkát végző borászaink elismerésének, a múltat, a jelent és a jövőt összefogó szerves fejlődésnek, az állandó minőségi megújulásnak. Zárszóként tehát idézzük Petőfit: „Itt van a pohár, hol a bor? tölts!”

Kövér László
az Országgyűlés elnöke

Az Országház Bora története


Az Országház Bora 2017 borkiválasztás néhány kategórianyertes bora az Országház épülete előtt

Magyarország nemzeti és nemzetközi arculatának évszázadok óta fontos pillére a jó hírű magyar bor. Az Országház Bora pályázat célja kiválasztani azokat a kiemelten jó minőségű borokat, melyek reprezentációs alkalmakkor a magyar Országgyűlést képviselik.
A borkiválasztáson a minőségi kritériumoknak megfelelve minden olyan borászat indulhat, amely a magyar bortermelés tradícióit tartja szem előtt, illetve a történelmi magyar borvidéken működik. Az Országgyűlés ezzel a gesztussal is meg kívánja erősíteni az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásában foglaltakat. A bormustrán a bortermelők mindazon palackozott minőségi és különleges minőségű borai vehetnek részt, melyek a hazai előírásoknak megfelelnek, és Magyarországon kereskedelmi forgalomba kerültek.

2017-ben az első, hagyományteremtő bormustrán 13 történelmi magyar borvidék képviseltette magát, és egy nevezés érkezett Arad-hegyaljáról is. A meghirdetett nyolc kategóriában 81 pincészet összesen 147 palackkal pályázott. Az Országház Bora 2018-as megmérettetésen hazánk 17 borvidékének 90 pincészete összesen 160 palack borral vett részt. A 2019-ben meghirdetett bormustrán 19 hazai és 2 határon túli történelmi magyar borvidék 113 borászata 203 tétellel volt jelen. A versenyre 2020-ban, immáron kilenc kategóriában, 18 magyar borvidék 103 borászata 231 tétellel nevezett. A 2021-es borkiválasztásra 19 magyar borvidék 93 borászatának 218 tétele érkezett. A 2022-es mustrán 19 magyarországi borvidék 89 borászata 181 palack borral szerepelt, Az Országház Bora 2023 címet viselő italokat pedig 16 magyarországi és 1 határon túli borvidék 83 borászatának 187 bora közül választották ki.
A 2024-ben meghirdetett fajtabor és házasítás kategóriák a következők: olaszrizling (száraz), furmint és furmint alapú házasítás (száraz), egyéb fehérbor (száraz) – hárslevelű, juhfark, kéknyelű, ezerjó fajtákból –, pezsgő, kékfrankos (száraz), bikavér (száraz), cabernet franc (száraz), kadarka (száraz), tokaji aszú.

A fődíjat az Országház főrendiházi társalgójában látható szőlőművelés szoborcsoport egyik nőalakjáról mintázták. A Zsolnay Vilmos műhelyében készült háromalakos kompozíció nem véletlenül került ilyen kiemelt helyre. Steindl Imre a magyar borkultúra fontosságára kívánta ezzel felhívni a képviselők figyelmét. Ők pedig tették a dolgukat, aminek köszönhetően a magyar törvényhozás és a honi szőlészet-borászat a modern Magyarországon szorosan összekapcsolódott, és ezt a köteléket még a diktatúrák sötét korszakai sem tudták elvágni.

Az Országgyűlés elnöke ezzel a díjjal kívánja megtisztelni mindazokat a borászokat, akik kitűnő boraikkal elnyerik e jeles elismerést.

Törvényi háttér

A XIX. század folyamán két olyan törvényt hozott a magyar Országgyűlés, amely lefektette a hagyományos bortermelés jogi alapjait. Az 1893. évi XXIII. törvény az első olyan szabályozás volt, amelyben az állam védte meg a magyar borászok érdekeit a borhamisítókkal szemben. Ezt követően az 1894. évi XII. törvénycikk által jött létre a hegyközségek országos hatáskörű szervezete, amely a magyarországi minőségi bortermelés nélkülözhetetlen alapja lett. A magyar törvényhozás ezekkel a jogi szabályozásokkal a hazai borkultúrát szilárdította meg.
 

Borvidékek az 1893. évi bortörvény szerint