Köszöntő Köszöntő

Tisztelt Olvasó!

A hazánkhoz kötődő képzettársítások fontos részét képezi a magyar gasztronómiai kultúra ismerete. Ebben a folyamatban a magyar törvényhozás is szerepet vállal, és évszázadok óta igyekszik a megfelelő jogi környezet biztosításával a minőségi bortermelést, borkereskedelmet serkenteni. Részben ennek is köszönhető, hogy az elmúlt évtizedekben a magyar szőlőtermesztés és borkultúra felvirágzásának lehettünk a tanúi szerte a Kárpát-medencében.

Az Országgyűlés elnökeként fontosnak tartom, hogy az Országházba érkező hazai és külföldi vendégeink itt is a legjobb minőségű borainkat ízlelhessék meg. Ezért idén immáron második alkalommal hirdettem pályázatot „Az Országház Bora” cím elnyerésére. Örömömre szolgál, hogy ezen a mustrán szinte valamennyi borvidékünk képviseltette magát.

A szakértők által kiválasztott nyertes borászok az elismerés dicsőségén túl bizonyos értelemben képviselőkké is váltak, mivel ebben az esztendőben itt, az Országházban ők képviselik a magyar borkultúrát.

Isten adjon nekik ez évben is szép termést!

Kövér László

Az Országház Bora története Az Országház Bora története

Magyarország nemzeti és nemzetközi arculatának évszázadok óta fontos pillére a jó hírű magyar bor. Az Országház Bora pályázat célja kiválasztani azokat a kiemelten jó minőségű borokat, melyek reprezentációs alkalmakkor a magyar Országgyűlést képviselik.
A borkiválasztáson a minőségi kritériumoknak megfelelve minden olyan borászat indulhat, amely a magyar bortermelés tradícióit tartja szem előtt, illetve a történelmi magyar borvidéken működik. Az Országgyűlés ezzel a gesztussal is meg kívánja erősíteni az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásában foglaltakat. A bormustrán a bortermelők mindazon palackozott minőségi és különleges minőségű borai vehetnek részt, melyek a hazai előírásoknak megfelelnek, és Magyarországon kereskedelmi forgalomba kerültek.

A meghirdetett fajtabor és házasítás kategóriák a következők: olaszrizling (száraz), furmint és furmint alapú házasítás (száraz), egyéb fehérbor (száraz) – hárslevelű, juhfark, kéknyelű, ezerjó fajtákból –, kékfrankos (száraz), bikavér (száraz), cabernet franc (száraz), kadarka (száraz), tokaji aszú.

2017-ben az első, hagyományteremtő bormustrán 13 történelmi magyar borvidék képviseltette magát, illetve egy nevezés érkezett Arad-hegyaljáról is. A meghirdetett nyolc kategóriában 81 pincészet összesen 147 palackkal pályázott. Az Országház Bora 2018-as megmérettetésen pedig hazánk 17 borvidékének 90 pincészete összesen 160 palack borral vett részt.

A fődíjat a főrendiházi társalgóban látható szőlőművelés szoborcsoport egyik nőalakjáról mintázták. A Zsolnay Vilmos műhelyében készült háromalakos kompozíció nem véletlenül került ilyen kiemelt helyre. Steindl Imre a magyar borkultúra fontosságára kívánta ezzel felhívni a képviselők figyelmét. Ők pedig tették a dolgukat, aminek köszönhetően a magyar törvényhozás és a honi szőlészet-borászat a modern Magyarországon szorosan összekapcsolódott, és ezt a köteléket még a diktatúrák sötét korszakai sem tudták elvágni.

Az Országgyűlés elnöke ezzel a díjjal kívánja megtisztelni mindazokat a borászokat, akik kitűnő boraikkal elnyerik e jeles elismerést.

Törvényi háttér Törvényi háttér

A XIX. század folyamán két olyan törvényt hozott a magyar Országgyűlés, amely lefektette a hagyományos bortermelés jogi alapjait. Az 1893. évi XXIII. törvény volt az első olyan szabályozás, amelyben az állam megvédte a magyar borászok érdekeit a borhamisítókkal szemben. Ezt követően az 1894. évi XII. törvénycikk által jött létre a hegyközségek országos hatáskörű szervezete, amely a magyarországi minőségi bortermelés nélkülözhetetlen alapja lett. A magyar törvényhozás ezekkel a jogi szabályozásokkal a hazai borkultúrát szilárdította meg.