Köszöntő Köszöntő

Tisztelt Olvasó!

A hazánkhoz kötődő képzettársítások fontos részét képezi a magyar gasztronómiai kultúra ismerete. Ebben a folyamatban a magyar törvényhozás is szerepet vállal, és évszázadok óta igyekszik a megfelelő jogi környezet biztosításával a minőségi bortermelést, borkereskedelmet serkenteni. Részben ennek is köszönhető, hogy az elmúlt évtizedekben a magyar szőlőtermesztés és borkultúra felvirágzásának lehettünk a tanúi szerte a Kárpát-medencében.

Az Országgyűlés elnökeként fontosnak tartom, hogy az Országházba érkező hazai és külföldi vendégeink itt is a legjobb minőségű borainkat ízlelhessék meg. Ezért idén immáron második alkalommal hirdettem pályázatot „Az Országház Bora” cím elnyerésére. Örömömre szolgál, hogy ezen a mustrán szinte valamennyi borvidékünk képviseltette magát.

A szakértők által kiválasztott nyertes borászok az elismerés dicsőségén túl bizonyos értelemben képviselőkké is váltak, mivel ebben az esztendőben itt, az Országházban ők képviselik a magyar borkultúrát.

Isten adjon nekik ez évben is szép termést!

Kövér László
az Országgyűlés elnöke

Az Országház Bora története Az Országház Bora története

Magyarország nemzeti és nemzetközi arculatának évszázadok óta fontos pillére a jó hírű magyar bor. Az Országház Bora pályázat célja kiválasztani azokat a kiemelten jó minőségű borokat, melyek reprezentációs alkalmakkor a magyar Országgyűlést képviselik.
A borkiválasztáson a minőségi kritériumoknak megfelelve minden olyan borászat indulhat, amely a magyar bortermelés tradícióit tartja szem előtt, illetve a történelmi magyar borvidéken működik. Az Országgyűlés ezzel a gesztussal is meg kívánja erősíteni az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásában foglaltakat. A bormustrán a bortermelők mindazon palackozott minőségi és különleges minőségű borai vehetnek részt, melyek a hazai előírásoknak megfelelnek, és Magyarországon kereskedelmi forgalomba kerültek.

A meghirdetett fajtabor és házasítás kategóriák a következők: olaszrizling (száraz), furmint és furmint alapú házasítás (száraz), egyéb fehérbor (száraz) – hárslevelű, juhfark, kéknyelű, ezerjó fajtákból –, kékfrankos (száraz), bikavér (száraz), cabernet franc (száraz), kadarka (száraz), tokaji aszú.

2017-ben az első, hagyományteremtő bormustrán 13 történelmi magyar borvidék képviseltette magát, illetve egy nevezés érkezett Arad-hegyaljáról is. A meghirdetett nyolc kategóriában 81 pincészet összesen 147 palackkal pályázott. Az Országház Bora 2018-as megmérettetésen pedig hazánk 17 borvidékének 90 pincészete összesen 160 palack borral vett részt.

A fődíjat a főrendiházi társalgóban látható szőlőművelés szoborcsoport egyik nőalakjáról mintázták. A Zsolnay Vilmos műhelyében készült háromalakos kompozíció nem véletlenül került ilyen kiemelt helyre. Steindl Imre a magyar borkultúra fontosságára kívánta ezzel felhívni a képviselők figyelmét. Ők pedig tették a dolgukat, aminek köszönhetően a magyar törvényhozás és a honi szőlészet-borászat a modern Magyarországon szorosan összekapcsolódott, és ezt a köteléket még a diktatúrák sötét korszakai sem tudták elvágni.

Az Országgyűlés elnöke ezzel a díjjal kívánja megtisztelni mindazokat a borászokat, akik kitűnő boraikkal elnyerik e jeles elismerést.

Törvényi háttér Törvényi háttér

A XIX. század folyamán két olyan törvényt hozott a magyar Országgyűlés, amely lefektette a hagyományos bortermelés jogi alapjait. Az 1893. évi XXIII. törvény volt az első olyan szabályozás, amelyben az állam megvédte a magyar borászok érdekeit a borhamisítókkal szemben. Ezt követően az 1894. évi XII. törvénycikk által jött létre a hegyközségek országos hatáskörű szervezete, amely a magyarországi minőségi bortermelés nélkülözhetetlen alapja lett. A magyar törvényhozás ezekkel a jogi szabályozásokkal a hazai borkultúrát szilárdította meg.